Category: én


tudom, ruha teszi az embert

Imahéten prédikált az asszony, és én az új bocskai kabátomat vettem fel.

A lányommal hamarabb bementünk, és az emberek, mikor megláttak, felálltak, azt hitték, hogy a lelkész jött.

Kuncogtunk, elmosolyodtunk, mire ők észrevették, hogy tévedtek.

S nekem a jó Villon jutott eszembe:

tudom, ruha teszi az embert,

És az, hogy farmerdzsekisen senki sem hitte soha, hogy lelkész vagyok, vagyis az emberek a fekete, vitézkötéses kabátnak álltak fel.

[kml_flashembed movie="http://www.youtube.com/v/NVxcSmNLCaQ" width="425" height="350" wmode="transparent" /]

[kml_flashembed movie="http://www.youtube.com/v/j9tfGklkF6E" width="425" height="350" wmode="transparent" /]

14 éves a lányom

furcsa, keverék érzés, az öröm és bánat keveréke

öröm látni a felnövő lányom naponta lázadó, kereső igazát

ahogy újraszületek benne s mégse

és – de

közben megöregedek

és önző mód bánat is keveredik az egészbe:

saját időm múlásának felismeréséé és a kislány elvesztésének a bánata, aki mindenben rám szorult, igényelt, hiszen

az tinilány önálló, maga útját járja

ami sokszor számomra idegen,

megtanulni

leszakadni

ez sem könnyű egy feladat

2011

az első év a harmadik évezredből, amikor csak egy nullás van az évszámban

a szomorúbb, hogy az a hiányzó nulla valószínű, hogy előjő majd máshol az év folyamán

bizakodó lélekkel, de a valóságban maradva: nem sok remény van a jobbulásra, hacsak az emberi kapcsolatok, kommunikáció terén nem.

talán az egymásra utaltság erősíti majd a közösségi szellemet,

talán

vagy éppen ellenkezőleg mindenki bezárkózik a saját kis világába, berendezkedve a túlélésre

ejsze nem tudom

az idén sem leszek okosabb, csak öregebb 🙂

[kml_flashembed movie="http://www.youtube.com/v/JvOlnkRucCM" width="425" height="350" wmode="transparent" /]

41.

[kml_flashembed movie="http://www.youtube.com/v/IEnCKP1qXLA" width="425" height="350" wmode="transparent" /]

az egyház napszámosai

Az alábbi szöveget Székelykeresztúron olvastam fel, 2010 szeptember 10-én, az Unitárius Lelkészcsaládok IX. Találkozóján.

az egyház napszámosai

– vitaindító –

„Alkudni , nem megalkudni

Mást s mást jelent finoman megkülönböztető magyar nyelvünkben alkudni és megalkudni. Alkudni lehet becsületesen is: ha két ember addig latolgatja a kicserélendő portéka értékét, amíg az egyezségben az igazság oly egyenesen nem áll, mint a mérlegserpenyők közt a mérleg nyelve. A megalkuvásban valaki mindig feláldozza az igazságot, kényszerből vagy nemtelen érdekből; elég a megróvásra, ha csak meggyőződését áldozza fel. Ezt kerülnünk kell. Becsületes alkura kell törekednünk.

Ennek első feltétele, hogy senkit jogában ne sértsünk, szerzett jogában sem. “

(Illyés Gyula, 1941)

A papnébákról szeretnék beszélni, az egyház azon tagjairól, akik pár éve még hivatalosan nem is léteztek, hiszen sem az egyháztagok, sem a választó tagok névsorán nem szerepeltek.

Azokról az emberekről, akiktől sok mindent elvárnak, de akik annál kevesebbet kapnak.

Mit várnak el tőlük?

1. – 24 órából 24-et adjon az egyháznak, a férjnek, a családnak, az egyházközségnek.

2. – Legyen jó anya, jó feleség, jó gazdasszony, jó egyháztag. Mindenből a legjobb.

3. – Nőiességét fogja vissza.

4. – Minden vasárnap az első padban üljön a templomban

5. – Mindig mosolyogva fogadja az egyháztagokat, vendégeket, tiszta házban, kávéval, itallal, süteménnyel.

6. – Gyermekeit nevelje egyházhoz hűségesnek stb

7. – Legyen jó unitárius, még akkor is, ha pár éve más felekezet tagja volt, és csak kényszer hatására lett unitárius.

8. – A sort lehet még folytatni. Minden jó helyében a legjobb írandó.

Hol a helyük igazából?

1. – Fizikai térben: mindig a férjük mellett, után, alatt.

2. – Mentális térben: mindig a férjük alatt. Mi van a pap-lan alatt? ?

3. – A parókián: a konyhában, a nappaliban, de leginkább a konyhában.

4. – Beleszólhat-e a dolgokba? – hivatalosan nem, inkább csak az ágyban, konyhaasztalnál beszélheti meg a társával az egyházközségi dolgokat, de előtérbe nem állhat, mert az visszatetszést keltene? Miért is?

Asszimmetria a lelkészi családban

A lelkészi családban elméletileg sincs esély a harmónia, a szimmetria kialakulására, hiszen az egés z családi élet, párkapcsolat az egyik fél eszméjének, ideológiájának, munkájának van alárendelve.

Konfliktusok forrása általában az, hogy a lelkésztárs eleve hátrányban van.

A kölcsönösség hiánya, ami a lelkészi családok tagjait legtöbbször konfliktushelyzetbe sodorja.

Emlékszem a esküvői szertartásunkra, ami nagyon szép és jó volt, éppen csak az egész egy lelkésztársképző tanfolyam anyagához hasonlított, hiszen arról szólt, hogy kell élni az egyházban, az egyházért, és nem arról, hogy most két ember, egyenjogú stb. elkötelezi magát egymásnak, nem az egyháznak, pártnak, hadseregnek.

A lelkészek, akár csak a katonák, egész életüket a hivatásuknak szentelik, ezen ideológia alapján szervezik meg, próbálják megélni azt. És ennek rendelnek mindent alá: családot, magánéletet stb.

Én magamban Erdő-katonáknak nevezem az ilyen lelkészeket. Merevek, isten áldját köszön már a 3 éves kisgyerek is. A család az egyházi naptár, eseménynaptár köré szervezi az évét, életét, minden ehhez van viszonyítva, minden ebből indul ki.

A gyermekek nem gyermekek, hanem lelkészgyermekek, nincs normális gyermekkoruk, a megfelelés kényszer zubbonya feszíti őket minden percükben.

A társ pályája, munkahelye, hite, gondolatvilága, életfelfogása eleve alá van rendelve a lelkész fél karrierjének, hitének, gondolatvilágának, életfelfogásának. Esély sincs arra, hogy önmagát nyilvánosan megélhesse, hitét kifejezhesse, életfelfogása szerint éljen, anélkül, hogy a lelkész család hamis képe ne sérülne.

A lelkész család kép, ahogyan az elvárások is, jórészt fikciók, nem valóságos elvárások, inkább a lelkész elvárásaiként jelennek meg, és sajnos legtöbb esetben vitán felül állnak. Tabuk.

Mert

1. – A lelkészi családnak minden vasárnap a templomban a helye

2. – A lelkész feleség nem járhat miniszoknyában

3. – a lelkész férj nem járhat kocsmában

4. -a lelkész gyermekek nem viselkedhetnek így, megy úgy

ezekre nincs racionális magyarázat, legalábbis 21. századi nincs, csak fikcióként lebegnek, akár az Úr a vizek felett.

Hol a helye a papnénak? Papbának? Otthon, a családban a személyes varázsával előtérbe kerülhet, elérheti a mellérendelő, szimmetrikus kapcsolatot, viszonyt, de a közösségben mindig a lelkész csatolmányaként, mellékleteként jelenik, jelenítődik meg.

És itt kár lenne elhallgatni a mindenkori lelkész, mint férj vagy feleség felelősségét. Ha partnerként tekint és viselkedik a társával, és nem csak a kapun, az ajtón belül, hanem a közösség előtt is, felvállava őt, ahogy van, akkor kialakulhat annak a lehetősége, hogy a lelkésztárs mint EMBER jelenjen, jelenítődjön meg a közösség, az egyházközség, az egyház előtt, -ban.

EMBER: saját hitével, gondolatvilágával, életfelfogásával, felelős tetteivel. És akkor talán a fakanál, a katedra, a nőszövetség, az fényképezőgép, vagy a közöny mögül értelmes, értékes értelmiségiek hada lepné el az egyházat.

Esterházy Péter: Így gondozd a papnédat!

A csokorba kötött papnét szétbontjuk, és éles késsel ferdén visszavágjuk. Kivétel a fásszárúak, mert azokat törjük vagy kalapáccsal zúzzuk. Nehogy megrohadjon a Papné. Az összement papnét a savó leöntése után túrónak használhatjuk…
A Papné emlős. Egy Papné nem csinál nyarat. A Papné a sötét, ahová Európa ugrik. Ki tartson papnét? Kezdő papnébarát inkább kanpapnét tartson, NE szukát! Tanácsosabb fajtiszta papnét beszerezni, mint valami bizonytalan származású papnét.
Öreg papnét NE vegyünk! A papnét következetesen dicsérjük vagy dorgáljuk! Lágy, barátságos hang: jól van, jó Papné, illetve keményen, határozottan: pfuj, Papné, helyedre! A Papné a tartós fogyasztási cikkek kategóriájába tartozik.
Olcsó papnénak híg a leve!
A papnétartás csak akkor gazdaságos, ha a törzsállományunktól szaporulatot nyerünk, és azt fölneveljük. Az erogén zónákat piros-fehér-zölddel jeleztük…
Hogyan öltöztessük a papnékat? Ami a pelenkázást illeti, legjobb a papnét minden étkezés előtt tisztába tenni. Szoptatás 3 óránként. Levegőt minden Papné igényel, de nem huzat formájában. A Kárpát-medence huzatos… (papnéul: húzzon el innen minden Papné). A rágalmaktól papnéd minősége alig változik, AZ esetleges vizeletfoltokkal NE törődj, bazmeg.
(hangjáték – 1991)

– az eredeti Esterházy szövegben a papné helyett a magyar szó szerepel –

Márkó László, Szentivánlaborfalva, 2010 szeptember 8.

nehéz az élet???

Tegnapelőtt éjjel az jutott eszembe, hogy nagyapám, szintén Márkó László, aki 1912-ben született, mire negyven éves lett, mint én most, már két világháborút kellett túléljen és öt rendszert: Monarchia, román királyság, Horthy rendszer, megint román királyság, s 1952-ben, mikor negyven lett, már a népi demokrácia tombolt, éppen az olaszteleki Petőfi Sándor Kollektív Gazdaságot alakították meg.

S közben én, mi sírunk, hogy milyen nehéz az élet…

Tegnapelőtt délután “szponzor” keresésben voltam a vasárnapi gyermek istentisztelet utáni szeretetvendégségre, és jött a csorda hazafelé, a mi nagy kapunk tárva nyitva, ami nem szerencsés csorda hazajövetelkor.

Szerencsére időbe helyre értem, így nem volt tehén látogatónk, s miközben a hét tehén mendegélt lefelé, kérdezem a tehenek után sántikáló Zsuzsa nénit, (elődjei között Márkos unitárius püspök is volt), -szóval, kérdem, nem mintha nem tudnám :), hogy mind a magáé -e a tehén, mire ő, hát nem is a pa… és itt megállt benne a szó, hiszen észrevette, hogy éppen a pap férjével beszél, majd összenevettünk, és ahogy csuktam be a kaput, hallottam, hogy meséli vidáman, hogy is járt a tanárral :))

meghalt Sanyi bátyám

Tegnap délután meghalt édesapám Székelyudvarhelyen élő testvére, Sanyi bátyám, az idén töltötte volna be a hetvenet.
Gyomorrákja volt, pár hete haza vitette magát Olasztelekre, érezte, hogy nincsen sok hátra…

Szabó mester volt, vicces, nagy halász ember, akit nagyanyám már gyermekkorában beadott Barótra szabóinasnak, mert a földdel való munkát nemigazán szerette,
majd a hatvanas években Udvarhelyre költözött tömbházba,

gyermekkorában – mesélte sokszor ő is, édesapám is – mikor az udvart kellett seperje, mindig sírt, és mondogatta: minek is van udvar, minek is van seprű – tegnap délután apám éppen a z udvart seperte, most már sírva, keseregve, és Sanyi öccse mondatai jártak az eszébe,,,

Már gyermekkoromban megszoktam, hogy édesanyám bátyai meghalnak:

76-ban Árpád bátyám szívinfarktusban vadászat közben,
András bátyám 86ban, cukorbeteg volt,

Ignác bátyám, biológia tanár Udvarhelyen, a mezőgazdasági iskola igazgatója, fürdőkádba találták holtan, öngyilkosnak nyilvánították,

2004-ben Rózsika néném, aki egész életében depressziós, betegnyugdíjas volt, a végére cukorbeteg,

szóval anyám testvérei haltak, ahogy az emberek szoktak, de édesapámék négyen, nem

most talán azért is tűnik ennyire hihetetlennek, hogy a harmadik testvér meghalt.

négyen voltak testvérek, apám 1938, Böske néném 1939, Sanyi bátyám, 1940, Rózsika néném, 1944, őt már nagyapám miklósvári határőrként szabadságon nemzette.

a nyolcvanas években nagyokat halásztunk Sanyi bátyámmal a Kormosban, igazából ő és a felesége, Évike néni halásztak, mi, a rokon gyermekek csak néztük, vagy játszottunk a patakparton, vagy feredeztünk

most már nyugodtan úszhattok balintok, paducok a Kormos vizében, ha még vagytok,

kicsengetésre Sanyi bátyám készítette a bocskai ruhámat, Oklándról Udvarhelyre gyalog mentem be, mert nem voltak akkor buszok, tarisznyámba vittem a Mámá küldte házi tyúkot…

nyugodj békében, Sanyi kereszt

akasztják a hóhért :)

igen, engem is lekaptak 🙂

innen

Botos Sára fotója

hétfő reggel

XIV. ODFIE Színjátszó Találkozó – Kobátfalva, 2010 július 30 – augusztus 2.